Egyre inkább kezdek biztos lenni abban, h a hatékony tudományos munka egyik alapfeltétele, legalábbis nálunk biztosan, h ne vedd komolyan. Írni akkor lehet elkezdeni igazán, amikor már poénra veszed, mindig akkor tudtam a legjobb konferenciaelőadásokat írni, mikor előző este csináltam bebaszva. A disszertációmmal kapcsolatban meg azt a tanácsot tudom adni, a 2 évvel ezelőttin túl (h oszd fel kisebb feladatokra a dolgot, mindig egy, jól körülhatárolt taskot csinálj, és tudd pontosan, mit), h avoid taking it as a symbolic task, ez az egész pontosan olyan kis meló, mint bármelyik kis része, v bármelyik egyik napról a másikra megcsinálandó szar, nincs szimbolikus többlete. Persze van, de ha arra gondolsz, akkor nem írod 10 évig, mint én.

Közben meg azon röhögök, h a cigiszünetekben a bekattanó tudományos metodikával (és fejben retorikával) gondolom végig a személyes dolgaimat, lehet, h a Fucking diss-szel párhuzamosan kellene írnom egy paródiát, személyes dolgaimról, uúgy Fucking diss lenne a címe, csak ott a fucking-on lenne a tematikus hangsúly, elvégre már BWG is megmondta, "it's all just fucking complicated -- it's all just fucking, complicated".